Műanyag ablak.

Saját tapasztalataim a műanyag ablak cseréről. Szerintem érdemes.

Egy lakás fűtési energiájának jellemzően 35 %-a távozik a nyílászárókon keresztül. Mivel az elillanó meleg már egy átlagos nagyságú lakásnál is több tízezer forintos kiadást jelent fűtési idényenként, nagyon fontos, hogy a nyílászárók hőveszteségéért felelős üvegfelületek minél jobb hőszigetelési tulajdonságokkal bírjanak (ebből a szempontból a műanyag ablakok felületének kisebb részét adó profilok hőszigetelése közti 2-3 tizedes különbség jóval kisebb szerepet kap).

A műanyag ablakok minőségi fölénye nyilvánvaló. A hazai piacon a legjellemzőbb az 1.4-es "k" értékkel, vagy az ennél lényegesen jobb hőmegtartó képességű, 1.0 "k" értékű üvegezéssel készülő műanyag ablakok.

Mit is jelent a "k" érték?
Az adott felületen keletkező hőveszteségre jellemző a K-érték, mértékegysége: W/m2K. Azt mutatja meg, hogy a szigetelő közeg egy négyzetméterén mennyi hőenergia távozik, ha a külső és a belső oldal hőmérséklete között egy Celsius fok a különbség.


Az említett két műanyag ablak között nem kevesebb, mint 40 %-os a különbség.
Az 1.0 k-s üvegezésű műanyag ablak olyan alacsony hőveszteségű, amelyhez képest a hagyományos, egy rétegű üvegezű ablak közel 6-szor (egészen pontosan: 5,8-szor) akkora hőveszteséget produkál.
Az 1.0 k-s műanyag ablak üvegezésének hővesztesége olyan csekély, hogy 0 °C-os kültéri és 20 °C-os szobai hőmérséklet esetén a szobai oldalon az üveg felületi hőmérséklete 17.5 °C
A 1.4 k-s műanyag ablaknál ez az érték 12.5 °C.
Az sem mindegy tehát, milyen minőségű műanyag ablakot választunk, hiszen két, látszólag hasonló modell között is óriási a különbség.
Számoljon utána: megéri!
A minőségi különbség gyakran nem jelentkezik műanyag ablakok árában, hiszen a műanyag ablakokat rengeteg cég árulja és nekünk csak ki kell választani a számunkra legjobb ajánlatot.

Beszéljünk kicsit a lakások hőszigeteléséről.
Mint azt az előzőekben leírtakból kiderült, egy ablak, hőmegtartási értéke sokat számít.
Legyen egy lakás vagy ház bármennyire is rosszúl szigetelt a legtöbb energiát az üvegfelületeken veszíthetjük el.

Nem véletlen, hogy napjainkban a megnövekedett igényeket nem tudják kielégíteni a műanyag ablak gyártók.
A növekvő energiaárak miatti pluszköltségek mindenképpen megterhelik a pénztárcánkat, ezért érdemes a felesleges kiadásokat megelőzni egy műanyag ablak cserével.

Válasszuk akármelyik "k" értékkel rendelkező műanyag ablakot, biztosak lehetünk benne, hogy az energiafelhasználásunk és így a kiadásaink is csökkenni fognak.

A mai műanyag ablakok UV álló műanyagból készülnek, így ellenálnak a nap káros sugarainak. Nem sárgulnak be, nem öregednek el.
A profilokra osztott kialakításnak köszönhetően minden műanyag ablak acél merevítést kapott így formatartó, masszív felépítésűvé vált.
A műanyag ablakok általában szabványméretben kaphatóak.
A magyar építőipar sajátossága, hogy időszakonként változtak az ablakok méretezési szabályai.
Ennek köszönhetően előfordulhatnak eltérések a beépítésre szánt műanyag ablak és a régi, cserére szoruló hagyományos ablak méretei között.
Ezen eltérések kiküszöbölhetőek különböző kiegészítők alkalmazásával.
Változó méretű un. toktoldók kaphatóak a műanyag ablakokhoz amelyekkel a hézagokat láthatatlanul kitölthetjük.
Természetesen egyedi méretű műanyag ablakok is rendelhetőek, de azok legyártása időigényes és plusszkiadással jár.
Egy szabványmérettől eltérő műanyag ablak legyártása körübelül 2 hónap.
Az egyedileg elkészített műanyag ablak felára általában 30%.

A mai műanyag ablakok beépítése szinte gyerekjáték.
Szinte minden műanyag ablak forgalmazó foglalkozik ablak beépítéssel, vagy foglalkoztat ablak beépítőt.

Az ilyen jellegű munkákat általában a gyártócégek által kiképzett szakemberek végzik.
Az árképzés mindenhol más, de egy-egy ablak beépítése körübelül az ablak árának 10-20%-a.

Egy műanyag ablak beépítése a valóságban nem túl nehéz feladat.
Kis ügyességgel magunk is beépíthetjük ablakainkat.
Amennyiben vállalkozunk a beépítésre, csak pár dologra kell figyelnünk:

A legfontosabb dolog az, hogy egy műanyag ablak csak a beépítés után nyeri el végleges merevségét.
A gyártástechnológia miatt a műanyag ablakok sarkában csak a műanyag van összeforrasztva, a benne lévő acélmerevítés nem.
Ezért ügyelnünk kell, hogy szállításkor vagy beépítés előtt óvatosan mozgassuk.

Nincs róla statisztikai adat, de minden valószínűség szerint kijelenthetjük, hogy a műanyag ablakok leggyakrabban a szállítás alkalmával sérülnek meg.

Amennyiben a beépítésig eljutunk mindenféle sérülés nélkül, akkor már jó úton járunk. :)

Legelőször az ablak méretét kell kiválasztanunk.
A műanyag ablakok minden gond nélkül beépíthetőek a korábbi ablakok tokjába. Noha az ilyen megoldás praktikus, és szinte teljesen elfedhető különböző takaró profilokkal, nem javasolt.
Ezen megoldás alkalmazásával csökken a műanyag ablak által nyerhető energiamegtakarítás mértéke.
Mert míg a beépítésre kerülő műanyag ablak kiváló hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkezik, addíg a régi keret hőszigetelése pocsék értékeket mutat.

Érdemesebb a kicsit több munkával, de jobb eredménnyel járó komplett cserét választani.
Ilyen esetben a rági tokot teljes egészében ki kell venni és (ha kell) a falazat méretét hozzáigazítani az ablak méretéhez.
Egy kis véséssel, vagy némi falazással, könnyen és gyorsan kialakítható a kellő méretű hely.

A méretválasztásnál érdemes figyelembe venni, hogy egy szériaméretű műanyag ablakkal időt és pénzt spórolunk.
Lehetőleg kerüljük az egyedi méreteket
Az ablakok méretezésekor figyelembe kell venni, hogy a mérettáblázatokban szereplő méretek bruttó méretek.
Vegyünk példának egy 120x120cm-es műanyag ablakot.
Az itt szereplő értékek az ablakok elhelyezésére szánt nyílások méretét mutatják.
Tehát egy 120x120cm-es ablakhoz egy pontosan 120cm széles és 120cm magas falnyílásra van szükség.
Az ablak úgy van kialakítva, hogy a 120x120-as nyílásba a szükséges szerelékkel együtt beférjen.
Az említett méretű műanyag ablak pontos mérete ebben az esetben 118x118cm.
A minden oldalon lévő1-1cm bőven elég a végleges rögzítő ill. szigetelőanyag elhelyezésére.

Amennyiben pontosan tudjuk, hogy mekkora műanyag ablakra van szükségünk akkor ki kell választanunk a műanyag ablak gyártóját, a profilt, illetve az üveg "k" értékét.
Ehhez tájékozódnunk kell, a környezetünkben lévő nyílászáró kereskedések ajánlataiból.

Sok sikert a műanyag ablak vásárláshoz!

Ne feledje: egy korszerű műanyag ablak lényegesen csökkentheti az energiaveszteségünket és így pénzt spórolunk !

Nyílászárók tervezése és engedélyeztetése


Mivel a homlokzati nyílászárók az épületek arculatát alapvetően meghatározzák, fontos ügyelnünk arra, hogy az új ajtó, vagy ablak elhelyezését követően megfelelően illeszkedjen környezetéhez. A nyílászárók külső megjelenésének különösen társasházak, illetve műemléknek minősített, esetleg városvédelmi intézkedések hatálya alá eső építmények esetén van jelentősége. Az új nyílászárók elhelyezésekor a hatóságok ritkán gördítenek akadályt egy-egy új ablak, vagy biztonsági ajtó elhelyezése elé, ám például egy műemléknek minősített házon már nem engedélyezik egy oda nem illő nyílászáró elhelyezését. A építésügyi hatóságon túl számolni kell a lakótársak véleményével is. Egy-egy homlokzatba nem illő, a többitől külső megjelenésében eltérő nyílászáró képes elcsúfítani a látványt, például ha egy régi társasházon sötétbarnára pácolt fa ablakok vannak, akkor nem szerencsés egy ilyen környezetben fehér színű, műanyag ablakok elhelyezése, mert nem csak a hatsági szigorral, de a lakótársak elégedetlenségével is számolnunk kell utána. Panellakásokhoz bejárati ajtóként például az Építőanyagpláza.hu-nál 65.000 Ft-ért kapható dió, vagy mahagóni színű, központi záras típusokat javasoljuk, mert ezek jól illeszkednek a többi ajtóhoz szín- és formavilágukat tekintve egyaránt. Ablakcsere alkalmával a műanyag ablakok alkalmazásának általában nincs semmiféle akadálya, de célszerű tekintettel lenni a meglévő színek megtartására (műanyag ablakaink fa színekben is rendelhetőek), valamint arra, hogy az ablakszárnyak mérete, esetleg a bennük elhelyezett osztók és álosztók kialakítása harmonizáljon a környező műanyag ablakokéval.

Külön kérdéskört jelent a nyílászárók engedélyeztetésén túl a falak utólagos ablakkal, vagy ajtóval történő áttörése. Fontos tudnunk, hogy teherviselő falról van-e szó, mekkora nyílást kívánunk készíteni és a falnyílás fölé milyen teherbírású áthidalót kell beépíteni. A legbiztosabb, ha egy ilyen utólagos átalakítás előtt építészmérnök, vagy statikus véleményét kikérjük. A panellakások falai jól vághatóak és a megfelelő méretre alakíthatóak, ám a téglaházaknál ez már problémásabb lehet.

Nyílászárókra vonatkozó hőtechnikai tanácsok és előírások


A közhiedelemmel ellentétben az e téren érvényben lévő szabványossági követelmények nem csak a nyílászárók hőszigetelési képességére, hanem a térelhatároló szerkezetek (falak) állagvédelmére és az épületben élő, vagy dolgozó emberek egészségvédelmére is kiterjednek. Az állagvédelem e téren legfőbb célkitűzése, hogy a homlokzati falak külső és belső felületén a penészképződés kialakulásához vezető páralecsapódást, nedvesedést megelőzze, ezáltal járulva hozzá egy egészségesebb belső környezet kialakításához. A homlokzati nyílászáró szerepét soha nem önmagában kell vizsgálni, hanem a beépítés módjával, a szellőzési lehetőségekkel és a környező térelhatároló szerkezetekkel, hőhidakkal együtt. Könnyen előfordulhat, hogy egy kitűnő hőszigetelésű modern műanyag ablak körül alakul ki belső penészesedés, ha az építés során az ablak körüli hőhidak megszűntetéséről nem gondoskodtak, például az ablak felett szigeteletlen, vagy gyengén szigetelt maradt egy öntött beton áthidaló. A rossz hőszigetelés nem csak pénztárcánk, de akár egészségünk ellensége is lehet, ezért fontos, hogy a nyílászárók körüli hőhidakkal is számoljunk.

Ugyanakkora külső hőmérséklet és fűtési teljesítmény mellett a belső tér hőmérsékletét jelentősen megemelhetjük jó hőszigetelésű homlokzati nyílászárók alkalmazásával. A cégünk által forgalmazott, argon gázzal töltött, lágy fém bevonatú műanyag ablakok 1.0 k-s hőszigetelésű üvegezéssel büszkélkedhetnek, ami kimagasló érték a két rétegű, hőszigetelő üvegek között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy, a hatályos magyar szabványoknak ugyan megfelelő, de hagyományos technológiával (argon gáz és lágyfém bevonat nélkül) gyártott két rétegű üvegezésű műanyag nyílászáró belső üvegfelületi hőmérséklete téren akár 10 °C-kal is alacsonyabb lehet, mint az általunk forgalmazott műanyag ablakoké, ez pedig súlyos összegekkel terheli meg a tulajdonos pénztárcáját. Érdekességképpen: a jelenleg hatályos magyar szabványok k=3,0 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű külső nyílászárók beépítését engedélyezik, miközben a mi műanyag ablak kínálatunkban a k=1,0 W/m2K üvegezés számít felár nélküli alap üvegezésnek (minél alacsonyabb az ún. K-érték, annál jobb az ablak, vagy bejárati ajtó hőszigetelési képessége).

Fontos szót ejtenünk a modern nyílászárók szellőztetéséről is. A vevőink hosszú távú elégedettségét maximálisan szem előtt tartó cégként úgy gondoljuk, hogy manapság hiba olyan műanyag ablakot vásárolni, amely nem biztosítja a résszellőztetés lehetőségét. Ez egy olyan – az Építőanyagpláza.hu kínálatában alapáras – funkció, mely a kilincs jól érzékelhető akadópontjainál engedi az ablakszárny minimális mértékű nyitását, így a külső és a belső tér légcseréje a fűtési idényt követően akár egész évben folyamatos lehet, miközben az ablak zárómechanikája gondoskodik a hívatlan látogatók távoltartásáról. Nyílt lángterű gázkészülékekhez a területileg illetékes gázszolgáltató minden esetben előírja úgynevezett szabályozott légbevezetők használatát. Ezek leggyakrabban az ablak belső felére kerülnek, automatikus szabályzásuk révén biztosítják a külső és a belső tér közötti légcserét.
 
Bannercsere